Földünkről

Zsigereimben érzem az egységet bolygónkkal. Végtelen szeretet és hála jár át amiért hátán hord a Föld, annak ellenére, hogy oly sok sebet ejtünk rajta. Kérdés, hogy meddig bírja még, s mikor kényszerül levetni szétmarcangolt bőrét, hogy aztán évmilliók alatt regenerálódva egy új világot teremtsen felszínén.
Gyermekként fekszem a fűben, próbálom átölelni Földanyát, ki könnyeimet issza, s azt remélem bután, hogy tán megérzi és megbocsát nekünk. Nekünk embereknek, kik hála és gondoskodás helyett azt bántjuk legjobban, ki annyira szeret, táplál, gondoskodik rólunk.
Felébredésem lassú átalakulás eredménye. A természet szeretetét gyermekkori élmények, váratlan események, a semmiből érkező barátságok alakították. Nemrégiben kezembe került egy angol tudós, James Lovelock könyve, ki életének nagy részét bolygónk kutatásának szentelte. Földünk iránt érzett végtelen szeretetének, kitartásának és hatalmas tudásának hála ma már tudományos körök is elfogadják e független kutató elméletét, mi szerint bolygónk minden élő és élettelen részével együtt egy szorosan összefüggő élő szervezetet alkot, melynek mindannyian részei vagyunk. James Lovelock 1919-ben született, ma is aktív független kutató, tudós, aki a '70-es években a NASA felkérésére marsi kutatásokban vett részt. Ebben az időben indult útjára Gaia elmélete és kutatásai. Tudományos körökben sokáig támadták, "New Age-es kuruzslónak" tartották, mára azonban elmélete alapvetően határozza meg a klímatudományt. Könyvei nem csak szakembereknek szól, hanem mindannyiunknak ír, hogy megértsük és felfogjuk mit is jelent ma a Földön élni. Mert a kérdés égető! Elméletét kutatásokkal, mérésekkel és végső soron a "Daisy World", azaz a "Százszorszépek világa" modelljével támasztja alá. Felhívja a figyelmet arra, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) számítógépes modelljei tévesek: a globális átlagos felmelegedés nem áll meg a ma legvalószínűbbnek tartott 4 foknál, hanem akár 8 fokkal is melegedhet. Emiatt 2020-ra a szárazságok és az extrém időjárási jelenségek hétköznapivá válnak, a Szahara 2040-re eléri Európát, Berlin éghajlata pedig Bagdadéhoz válik hasonlóvá. A hivatalos jelentések mögött nem a valóság, hanem politikai és gazdasági érdekek húzódnak. Miközben rendületlenül haladunk saját magunk elpusztítása felé.
Az alábbiakban James Lovelock néhány könyvéből szeretnék pár gondolatot megosztani és további cikkeket, könyveket ajánlani abban bízva, hogy minél többen meghallják a riasztó csengőszót, s megértik, hogy a klímaváltozás többé nem egy távoli szörny, aki talán sosem ér ide, hanem saját döntéseink következménye. Muszáj, hogy önző álláspontunkat legyőzve ne csak saját életünk kényelmével törődjünk, hanem gondoljunk gyermekeink életére, hogy unokáink is láthassák a hajnali napfelkelte csodáját.
"Gaia-elmélet talán legnagyobb értéke az élő Föld metafórája, amely arra emlékeztet bennünket, hogy a részei vagyunk, és hogy a Gaiával kötött szerződésünk nem csupán az ember jogairól, hanem az ember kötelezettségeiről is szól. A jelen krízis annak az eredménye, hogy az ember jogai prioritást kaptak az ember Föld iránti kötelezettségeivel és az élet többi formájával szemben, amelyekkel osztoznunk kell a Földön."
"Amíg mindannyian nem érezzük úgy, hogy a Föld egy élő rendszer, és nem gondoljuk úgy, hogy mindannyian a részei vagyunk, addig nem alakul ki bennünk automatikus védelmi reakció a rendszer és végső soron a saját védelmünk érdekében."
"A Gaia elmélet kiindulópontja a Föld űrből való megfigyelése volt, így a bolygót egészében, nem pedig részleteiben tekinti át."
"Gondoljunk a mezőgazdasági munkagépekre, az élelmiszer-szállításra, a műtrágya és a növényvédő szerek szállítására, az előállításukhoz felhasznált energiahordozókra, az útépítésre és karbantartásra, a szupermarketekre és csomagolóiparra és akkor még nem esett szó a főzéskor, hűtéskorés élelmiszer előkészítéskor felhasznált energiáról. És mintha ez még mind önmagában nem lett volna elég, gondoljunk csak bele, hogy a mezőgazdasági területek Gaia szolgálatában mennyire nem képesek betölteni az általuk kiszorított erdők korábbi szerepét.Elméletben ehetnénk kevesebbet, energiát spórolva ezzel, de a gyakorlatban ezt sosem fogjuk megtenni, hacsak rá nem kényszerítenek bennünket."
"Önhittség feltételezni, hogy tudjuk, hogyan kell megmenteni a Földet - bolygónk gondoskodik magáról. Mindössze annyit tehetünk, hogy megpróbáljuk megmenteni önmagunkat."
"...örökre letűnőbe van az a gazdag és kényelmes világ, amelyet valaha ismertünk. Attól tartok azonban, hogy még nem ébredtünk fel, hanem tovább alszunk, és az ébresztőóra berregését is beleszőjük az álmainkba."
"A Föld által elnyelt hő mennyiségét a tengerszint emelkedése mutatja a legjobban, mert az mindössze két forrásból származhat: a szárazföldi gleccserek olvadásából és a felmelegedő óceán térfogatának növekedéséből. Másként fogalmazva: a tengerszint hőmérőként jelzi a valóságos globálsi felmelegedést... a tengerszint emelkedése folyamatos, míg a hőmérséklet évről évre ingadozik."
"A jövő kedvezőtlen éghajlatai alatt várható tömeges terméskiesés azonnal létfontosságúvá teheti az élelmiszer-szintetizálást."
"...megvan az intelligenciánk, hogy kitágítsuk értelmünket és megértsük az életet, az univerzumot és önmagunkat... mégis tökéletesen képtelenek vagyunk együtt élni egymással is, és az eleven bolygónkkal is."
"Ha a mai napon egyszerre mindenki hang nélkül és finoman eltűnne, akkor is legalább százezer évbe telne, mire a Föld visszatérne annak a világnak a látszatához, amely azelőtt létezett, hogy felfedeztük volna a tüzet."
"Hiába rendelkezünk iPhone-nal meg űrhajókkal, továbbra is a törzsi ösztöneink mozgatnak minket. Emiatt még mindig képtelenek vagyunk rá, hogy a nagyobb jó érdekében cselekedjünk, és hosszú távon ne a saját rövidtávú érdekeinknek megfelelő döntéseket hozzunk.”
Valóban képtelenek lennénk rá?
Ajánlott cikkek: www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=20164/ nol.hu/tud-tech/vege_az_emberi_civilizacionak_ www.c3.hu/~bocs/eletharm/ezred/ezred1.htm
James Lovelock magyarul megjelent könyvei:
Gaia halványuló arca - Utolsó figyelmeztetés
Gaia: A földi élet egy új nézőpontból